Bontás

Két faluval arrébb bontanak egy parasztházat.
Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mi magyarok milyen gazdagok vagyunk. A minap Zalaegerszegen jártam és látom, hogy az ország valaha egyik legnagyobb üzemét lebontják. Helyére talán majd egy új pláza épül. Tőlünk kicsit nyugatabbra egy gyárat megpróbálnak átalakitani és úgy dolgozni benne, nem bontják le, úgy gondolkoznak, hogy pár év múlva ne kelljen lebontani. Máshogy gondolkoznak ott nyugaton, talán azért vannak előrébb. Mondok egy példát: hétvégére a háziasszony megkérdezi, hogy ki mennyi húst akar enni a családban és csak annyi szeletet süt ki vasárnap az ebédre. Nálunk egy háziasszony kisüt egy nagy fazék húst, ami megmarad, majd kidobja. Nem számit.
Régen épült egy ház, most lebontják. Lebontják, mert vályogból van, nem kell senkinek sem. Megtehetjük, gazdagok vagyunk.
Kis kérdezősködés után kiderült, hogy ebben a házban a régi, kézzel faragott ablakok nem kellenek senkinek, a házban lévő tégla (nem vályog) sem kell senkinek, még ingyen sem, habár csak annyit kell tenni, hogy le kell bontani. Igy már nem kell senkinek. (Igaz úgy sokkal könnyebb, hogy elegánsan besétálunk a TÜZÉPre, elmondjuk miből mennyi kell és ha szerencsénk van, akkor borsos áron még házhoz is szállitják. Ez is működik, csak ehhez pénz kell, de akinek nincs, az ingyen bontani sem akarja, csak sirni, hogy nem jut egyről kettőre, és neki nincs semmije.)
Nekünk kellett. Kölcsönöztünk egy utánfutót, vittünk két kőműves kalapácsot, és rászántunk egy vasárnap délutánt és nekiálltunk bontani. Rengeteg jóminőségű téglát szedtünk ki, amelyek majd szuperek lesznek a gazdasági épületben, vagy akár járdának. Egy régi parasztházhoz, mint ami nekünk is van a legmegfelelőbb termékhez ingyen jutottunk hozzá. A bontással ugyan sietni kellett, mert másnap jött a buldózer és ész nélkül ledózerolt mindent. A meglévő érték nem számit.

Csempe vásárlás

A burkoláshoz kapcsolódó munkák előrehaladása érdekében elmentünk Keszthelyre csempét venni. Meglepő, hogy mennyivel több TÜZÉP van itt, mint Zalaegerszegen. Persze a német vásárlók száma is magasabb. No comment.
Határozott elképzeléssel trappoltunk be az első csempeboltba: egyszerű, fehér csempét szeretnénk vásárolni a fürdőszobába, lehetőleg 10x10-es méretben. Lehet, hogy nem tudok magyarul, vagy az eladó nem értette, mert elkezdte mutogatni a kiváló olasz és spanyol árukat (természetesen konyhába illő mintákkal), mindenféle szinben, árnyalatban és méretben. Megismételtem mondanivalómat, ám igazán csak ekkor döbbentünk meg, hogy a legegyszerűbb csempe m2-re is 3000-5000 forint között mozog. Nem adtuk fel, irány a következő bolt, ahol hasonló árkategóriákba ütköztünk. Sokadik eladó megismerése után végre találtunk egy olyan boltot, ami árban is kiszolgálásban is megfelelt nekünk. Egy kis kompromisszumot kellett ugyan kötni, mert a 15x15 cm-es csempe ára jelentősen olcsóbb volt az eredileg elképzelt méretű áruhoz képest, de ezzel a kis eltéréssel igy is együtt tudunk élni.
Szerencsére a burkoló mester felvilágositott, hogy a legegyszerűbb csemperagasztót vegyük meg, ne dőljünk be, ha mindenféle speciális adalékokkal ellátott, drágább ragasztót próbálnának ránktukmálni. Próbálkoztak, Nem hagytuk magunkat. :-)
Már csak a fuga maradt. Tudtuk, hogy fehéret nem akarunk venni, mert a járólap régi egyenes cserép lesz, amelyek kis átalakitással tökéletesen alkalmassak "járólapnak" és itt is ugyanazt a fugát akarjuk alkalmazni, mint a csempénél. Nagy szerencsénk volt, mert fuga szavatossági ideje pár napja lejárt, igy kénytelenek voltak leértékelni az árut. A leértékelés minden ilyen termékre vonatkozott - szintől függetlenül - ám a polcon már csak az volt kiirva, hogy a sárgára és fehérre vonatkozik. Egy ideig vakargattam a kobakom, hogy most hol az igazság, hiszen pár perce mondta az eladó, hogy ezen a termékcsaládon belül minden szinű fugára érvényes a leárazás. Eladohoz vissza, tényre rákérdezés, eladó polchoz szalad, koponyát ő is vakargatja, kollégának szól. Kolléga azonban nem értette, hogy mit problémázunk és felvilágositott, hogy a kiirást rosszul értelmeztük, mert sárga-fehér a zacskó szinére fonatkozik, amibe a gyártó csomagolta a terméket és nem a fuga szinére. Hogy lehet ezt nem érteni? Másik eladó kollégára nézve ő pironkodva igérte, hogy kicserélik a kiirást, de ez bennünket már nem érdekelt, irány haza, kipakolás és várjuk a burkolót, hogy mielőbb lássuk hogyan fog festeni legújabb szerzeményünk a falon.

Egy blog születése

Pestről Leköltöztünk vidékre. Annyi meglepő dolog történt velünk pár hónap leforgása alatt, hogy gondoltuk megirjuk egy könyvben. Amig a könyv elkészül, addig közzétesszük a blogon, hogy mások is derüljenek a hülyeségeken és gondolkozzanak el a szomorú eseményeken. Igy hát megszületett a blog...